Sakkjátszmáim elemzése

1984-ben 22 versenyjátszmámból összesen egy végződött döntetlennel (12 győzelem és 9 vereség mellett). 1985-ben (a Szabad Föld Kupát leszámítva) 44 játszmámból csupán 5 lett remi (24 győzelem, 15 vereség mellett). Az összesített mérleg: 66 játszma, 36 győzelem, 6 döntetlen, 24 vereség, azaz a győzelmek, döntetlenek és vereségek aránya: 6:1:4.

Feltűnően alacsony a döntetlenek aránya, ugyanakkor elég sok a vereség. Ilyen esetben reális veszélyt jelent, hogy a sakkozó a vereségtől való félelmében változtat hozzáállásán és döntetlen eredményű kijátszatlan partikat produkál. Velem már korábban is előfordult, hogy hátrányosabbnak vélt pozíciókban remit ajánlottam, de akkor még alacsony volt az élő pontszámom, így elutasították ezeket az ajánlatokat.

1986-ot viszont relatíve (a várható ellenfelekhez viszonyítva) magas Élővel kezdtem (1890). Ez a pontszám valamivel magasabb volt, mint a becsült játékerőm (1800), és elég magas ahhoz, hogy egy korosztályos versenyen ellenfeleim többsége respektáljon. Nem véletlen, hogy ebben az évben volt olyan versenyem, amelyen több döntetlent csináltam, mint a megelőző két évben összesen.

Úgy gondolom, hogy fejlődésem egyik visszavetőjévé vált a döntetlenek hajszolása, ezért azt javaslom a kezdőknek, hogy feledkezzenek el a szabályok által engedélyezett, de a tapasztalatok szerzésével ellentétes döntetlen ajánlásokról.