Sakkjátszmáim elemzése

Két verseny között nem árt némi pihenő a tanulságok levonására, a lazításra és a felkészülésre. Diákként azonban a sakkversenyek a nyári szünetre koncentrálódnak, így aki sok versenyt vállal éves szinten, könnyen kifárad a nyári, intenzív időszakban. Ez történt velem is ebben az évben.

Újból megpróbálkoztam az Agriával, ezúttal a B csoportban játszottam. Nem sok versenyről mondhatom el, hogy nincs érdemi bemutatnivalóm, de ez azok közé tartozik. Csak azért nem a legrosszabb versenyemként említem, mert egy évvel később, a megyei ifjúsági bajnokságon "rátettem" egy lapáttal. Persze rosszul játszott partikból is rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, ezen a versenyen a három elvesztett, elfogadott Morra-cseles játszmám mindenképp vizsgálat tárgyává teszem később.

Hogy a túlversenyeztetés hogyan hat a sakkozóra azt a jelenlévő néhány diáktárs Fáncsy Imre 1987-es Úttörő olimpiai szereplésében vélte felfedezni. Ők úgy tudták, hogy előtte meglehetősen sokat versenyzett és a csurgói versenyre már eléggé elfáradhatott, ha csak 50 százalékos eredményre futotta játékából. Egyébként még ebben az évben megnyerte korcsoportja (a 15 éven aluliak) országos bajnokságát.