Sakkjátszmáim elemzése

Partiaim közül kiválogattam 10 játszmát, amelyekben valamiféle varázslatot sikerült felvinnem a sakktáblára. Ezeket a játszmákat jelölöm meg a Top 10 szöveggel.  Néhányban közülük nemcsak az ellenfelem, hanem én is hibázgattam, másokban úgy vélem sikerült a maximumot kihoznom magamból. Az első kiemelt játszmát, ezen a versenyen, az 5. fordulóban váltottam, két döntetlent és egy vereséget követően.

Ellenfelem újra egy MTK-s, ezúttal Barabás Attila volt. Nem is meglepő, hogy megint a bécsi megnyitás került terítékre.

1.e4 e5 2.Hc3 Hf6 3.Fc4 Fc5 (3. ... Hxe4 4.Vh5 Hd6 5.Fb3 (aki nem vágyik izgalmakra, annak 5.Vxe5+ egyenlő állással) Hc6 (vagy a szolíd 5. ... Fe7) 6.Hb5 g6 7.Vf3 f5 8.Vd5 Ve7 9.Hxc7+ Kd8 10.Hxa8 b6 11.Hxb6 axb6 12.Vf3 Fb7 13.d3 Hd4 14.Vh3 vilgáos előnyére, de nagyon pontos játékot igényel...) 4.d3 h6!? (hogy nyugodtan húzhasson d6-ot, ne kelljen tartania a Fg5 kötéstől) 5.f4 d6 6.Hf3 Hc6 7.f5?! (annak idején nagyon ragaszkodtam a korai f5 lépéshez, holott az esetek többségében ez világos hátrányára válik) Hg4?! (ez a lépés általában nem szerencsés ilyen korai fázisban, ebben a rendszerben) 8.Bf1? (szimpla elnézés; 8.Hg5! hxg5 9.Vxg4 f6 egyenlő esélyekkel jöhetett volna) Hxh2 9.Bh1 Hxf3+ 10.Vxf3 Hd4


Ez aztán izgalmas állás. :) Bizonyára sokan gondolkodás nélkül visszahúznák a vezért d1-re, de én nem szeretek tempót veszíteni. Sötét jobban áll, de könnyű hibázni...













11.Vh5! (vagy ez vagy Vg4; utóbbira Bh7 a legerősebb folytatás, és sötétnek kényelmes állása van. A játszmában hasonló folytatásra került sor, de van egy apró különbség...)

11. ...   Vd7 (Bf8 is erősnek tűnik, ugyanakkor Hxc2+ nem megy, mert Kd1 után a huszár is lóg és matt is fenyeget)

12.Vg4! Bh7?? (Ami korábban jó lett volna, most veszít. Kf8! után sötét kellemesen áll. Hxc2+ nem volt jó, mivel 13.Kd1 Hxa1 14.Vxg7 Bf8 15.Fxh6 d5 16.Hxd5 Va4+ 17.b3 Vxa2 18.Vxe5+ Fe6 19.Hxc7+ Kd8 20.Hxe6+ fxe6 21.Fg5+ Kd7 22.Bh7+ és a matt védhetetlen.)

13.Hd5?! (A szép változatok számolása közben kihagytam a legerősebb folytatást. Különös, de ebben az állásban egy másik meglepő lépés könnyen hozza a várt sikert. 13.Bxh6!! Bxh6 (13. ... gxh6 14.Vg8+ Ke7 15.Hd5#; 13 ... Hxc2+ 14.Kd1 Bxh6 15.Fxh6 Hxa1 16.Vxg7 Ve7 17.Hd5 és világos nyer) 14.Fxh6 g6 15.Hd5 Vd8 16.Fg5 gxf5 17.Vh5 vezért nyer.)

13. ... Kf8?! (Az a lépés, amely eggyel korábban sötét fölényt hozott volna, most már hátrányára válik. Érdekes megvizsgálni a 13. ... Hxc2+ 14.Kd1 Hxa1 utáni változatokat. Három potenciális folytatás (Bxh6, Fb5, Hf6+) közül nem is egyszerű a választás. 15.Bxh6 Bxh6 16.Fxh6 Va4+ 17.b3 Vxa2 18.Vxg7 után sötét lépésismétléses döntetlent tarthat. 15.Fb5 c6 16.Bxh6 Bxh6 17.Fxh6 cxd5! 18.Fxd7+ Fxd7 19.Vxg7 0-0-0 bonyolult állásra vezetne. Az általam tervezett 15.Hf6+ gxf6 16.Vg8+ Ke7 17.Vxh7 Ve8 18.Bxh6 a tiszt- és gyaloghátrány ellenére is ígéretes, hiszen a sötét huszár játékon kívül van, sötét leszorított pozícióban van, az f6 és f7 gyalogok pedig jól támadhatóak. Egy lehetséges folytatás: 18. ... b5 19.Fe6 Fxe6 20.fxe6 Kxe6 21.Vf5+ Ke7 22.Bxf6 Vg8 23.Fg5 Ke8 24.Bh6 a5! 25.g3! (25.Ff6 Hc2! 26.Kxc2 Vxg2+ remi) és világos megpróbálkozhat a Ff6, Vh3, Bh8 vezérnyeréssel.)

14.Fxh6!! (Látványos, hogy ezúttal nem a bástya, hanem a futó áldozza fel magát h6-on.)

14. ... Hxc2+ (Csak beütött... 14. ... Bxh6 15.Bxh6 gxh6 16.Hf6 nyer. 14. ... gxh6 15.Hf6 Hxc2+ 16.Kd2 szintén nyer.)

15.Kd2 Fe3+ (Ez gyorsan veszít. 15. ... gxh6 16.Hf6 - lásd korábban)
16.Fxe3 Hxe3
17.Bxh7! Hxd5 (17. ... Hxg4-re 18.Bh8 mattol.)
18.Vxg7+ Ke8 és nem várva meg a 19.Vg8+ Ke7 20.Bxf7 mattot

sötét feladta.

1986 júniusában részt vettem az akkoriban legszínvonalasabb, nyílt ifjúsági versenyen, az Agrár Kupán. A magyar versenyzőkön kívül csehszlovákok, románok és jugoszlávok is képviseltették magukat. A versenyt két csoportban hirdették meg, az elsőben csak úttörők (általános iskola 5-8. osztály) indulhattak, a másikban bármely ifi. Bizonyára érdekes lett volna megtudni, hogy mire lettem volna képes kategóriámban indulva, de belém bújt a kisördög és mások lebeszélő szándékát figyelmen kívül hagyva az ifjúsági csoportba neveztem.

Az úttörőknél egyébként több jónevű sakkozó is indult: Horváth Péter, Czebe Attila (ma már mindketten nemzetközi nagymesterek), Izsák Gyula, Fáncsy Imre, Peredy Ferenc, Kahn Evarth, Szűk Balázs (ma már mindannyian nemzetközi mesterek), Arnold Ferenc, Koczka Zsolt (akik a FIDE mesteri címig jutottak el) és címmel nem rendelkező, de mesteri játékerőig eljutó sakkozók. És akkor még nem is említettem a külföldieket (Tomas Polák, Vitezslav Rasik stb.).

Az úttörő csoport versenyében (85 fő), a hét fordulót követően két külföldi végzett az élen, utánuk pedig a következő volt a sorrend:

3. Arnold Ferenc (Honvéd) 5,5
4. Horváth Péter (Pécs) 5,5
5. Izsák Gyula (Statisztika) 5,5
6. Gémesi András (MÉM) 5,5
7. Szabó Zsolt (Honvéd) 5,5
8. Horváth József (Volán) 5,5
9. Miroslava Frckova (Prága) 5
10. Fáncsy Imre (Pét) 5
11. Peredy Ferenc (Vízügy) 5

Közülük többen ugyanebben az évben az Úttörő Olimpia országos döntőjében is szerepeltek és ott is nagy csatát vívtak. De térjünk vissza hozzám.

Az ifjúsági csoportban 97-en indultak, és bár itt is jelen volt néhány későbbi címviselő illetve a verseny idején is már erős játékos, nem volt sok esélyem, hogy összemérjem az erőm velük. Az első fordulóban világos színnel, az MTK-s Huszár Attilával kezdtem.

Amikor valaki egy számára új megnyitást tanulmányoz, az ismerkedést nem a változatok bemagolásával kellene kezdenie. A legfontosabb annak megértése, hogy mi a célja az adott megnyitásnak, a különböző figurák általában hol állnak a legjobb helyen, milyen célra érdemes használni a tiszteket. Tanpéldaként is szolgáló játszmák lehúzásával kell rögzíteni a típus terveket és motívumokat és meg kell ismerni a csapdákat.

A bécsi megnyitás első ránézésre semmilyen izgalmat sem rejt. Ez azonban nem tükrözi a valóságot, bizonyos változatai a királycselbe mennek át, arra pedig nem az elhúzódó manőverező küzdelmek a jellemzőek. Azonban nemcsak az f4-es bécsi változatok rejtenek csapdát...

1.e4 e5 2.Hc3 Hc6 3.Fc4 Fc5?! (akkoriban ezt a felállást nem tartották jónak, mert a játszma folytatásának mintájára világos pozícióelőnyt érhet el) 4.Vg4! (jó lépés és ravasz csapda egyben, a helyes válasz g6)


4. ...     Vf6? (sötét beleesik a csapdába)
5. Hd5!  Vxf2+
6. Kd1   Kf8
7. Hh3   h5!? (érdekes javítási kísérlet az "ősjátszmához" képest - lásd a parti után)
8. Vg5   Vd4
9. d3     Fe7
10. Hxe7?! Hgxe7?! (Hcxe7 erősebb)
11. Bf1  d5? (Hd8 kellett volna)
12. c3!  Vc5
13. exd5 Hxd5
14. Vg6 Fg4+
15. Kc2  Hd8
16. Hg5  Kg8? (sietteti a véget)
17. Bxf7! és vesztett állásban sötét túllépte a gondolkodási idejét.

Az említett játszma (Aljechin vs. NN /szimultán/) a következőképp alakult: 7. ... Qd4 8.d3 Fb6 9.Bf1 Hd8 10.c3 Vc5 11.Hg5 Hh6 12.Vh4 d6


és itt Aljechin 4 lépéses mattot jelentett be (már ha jól emlékszem, mert elég rég volt). A megoldást találja meg ki-ki maga.

Az Izsák Gyula elleni kihagyás rányomta bélyegét a hátralévő három fordulóra. Bár még mindig jól álltam a versenyben, nagy szükség lett volna a "stratégiámhoz" igazodó két és fél pontra. A 7. fodulóban Adrián Robi ellen gyermekded elnézéssel kerültem anyagi hátrányba, és vesztettem. A nyolcadikban - újból világossal - korán gyalogot nyertem Benkő nagymester fia, Dávid ellen, de a tisztek cseréje után, a huszár végjátékkal nem tudtam mit kezdeni és döntetlenre adtam a partit.

Az utolsó fordulóban megyei rangadóra került sor. Ezúttal feketével játszottam Seres Lajos ellen, és hátrányosabb pozicióban egy kiskombinációra szántam el magam.


20. ...    Hcxb4? (hibás számolás...)
21. axb4 Hxb4
22. Fa3?? (Lajos hitt a kombinációmban, és nem találta meg a nagyon erős 22.Fe4! lépést, mellyel reális nyerő esélyre tett volna szert)

22. ...    Vxc5
23. Vd2 ("Hoppá, gyenge az alapsorom, nehogy mattot kapjak" - suhant végig a gondolat fejemben, és teljesen elvette éleslátásomat. Nincs semmilyen alapsori gyengeség, hiszen egy esetleges Vd8+-ra visszahúzhatom a c5-ön álló vezéremet f8-ra. Csakhogy ezt nem láttam /sakkvakság/...)

23. ...    g6? (23. ... Fxf3! 24.Vd8+ Vf8 24.Vxf8 Bxf8 25.gxf3 Hxc2! 26.Fxf8 Fxh2+ 27.Kxh2 Kxf8 után világos nagyon nehéz helyzetben van) 24.Fxb4 Vxc2 25.Vxc2 Bxc2 26.Bd8+ Kg7 27.Bxb8 után hátrányosabb állásom végül elvesztettem.

Sok figurás állásban egy kiskombinációt is nagyon alaposan, többször átnézve kell számolni. A futó vonalból történő, támadó ellépését (22.Fe4) teljesen elnéztem, szerencsémre ellenfelem sem látta. A sakkvakság kapcsán pedig fontos, hogy utólag átgondoljuk, mi okozhatta azt, és tudatosítsuk az okot magunkban annak érdekében, hogy máskor ne forduljon elő hasonló eset.

A 6. fordulóban régi ismerősöm, Izsák Gyula volt az ellenfelem. Ez volt az első olyan játszmám, amelyben egy új, nem kívánt jelenség ütötte fel fejét hozzáállásomban. Annak idején sajnos nem vontam le a megfelelő konzekvenciákat, így az év folyamán még többször megismétlődött ez a jelenség.

A kedvelt francia csereváltozatban, az ellentétes oldalra sáncolást követően ellenfelemnél hamarabb indíthattam a támadást.

14. ...    Bdg8
15. f3?   Hd8! (világosnak a fejlődéssel kellett volna törődnie, most fekete huszárja az f4 pontra tart)
16. f4    g4!
17. hxg4 Bxg4
18. f5?   Bhg8
19. Bf2   Ve7 (óriási állás feketével, nem volt kétséges előttem, hogy nyerve vagyok)
20. Vh3  Ve1+
21. Bf1   Ve4 (még nem hiba, de elmulasztottam a sima nyerést: 21. ... Ve2! 22.Bf2 Vd1+ 23.Bf1 Vc2 24.Bf2 Vc1+ 25.Bf1 Vb2 után)
22.Bf2 Bg3 23.Vh2 Ve1+ 24.Bf1 Bxg2+? (24. ... Ve3+! 25.Kh1 Ve2 26.Bg1 B8g5 /fenyeget Bh5 simán nyert volna/) 25.Vxg2 Ve3+ 26.Bf2 Vc1+ 27.Kh2 Bxg2+ 28.Kxg2 Kd7 és ebben a még mindig nyert állásban - úgy érezvén, hogy kiengedtem kezemből a győzelmet - döntetlent ajánlottam...

Nem az egyetlen játszmám, amelyben előnyösebb vagy éppen nyert állásban döntetlent ajánlottam vagy döntetlen ajánlatot fogadtam el. Ez a fajta "elkedvetlendésből adódó" döntetlen ebben az évben többször is felütötte fejét. A sakk az értelem játéka. Ha az érzelmeket nem tudjuk kiszűrni, játékunk és eredményességünk szenved csorbát.

Következő versenyem a Tarantella Kupa volt. Egy évvel korábban a megyei sakkozók mellett a Mereszjev SE és Hajdúszoboszló néhány fiatal sakkozója képviseltette magát. Ebben az évben a Mereszjevesek mellett Papp Béla bácsi edzéseiről ismert arcokkal, számos jóismerőssel találkoztam. Az első helyre is reális esélyem volt, ám a hatodik fordulótól gellert kapott a játékom.

Kezdetben világossal elért győzelmek sötéttel játszott döntetlenekkel váltakoztak. Ha ez a verseny végéig kitartott volna, eredményes stratégiának nevezhetném. Az első fordulóban egy kezdő ellen nyertem, a másodikban Statisztikás barátommal, Zsubori Lacival gyorsan remiztünk.

A harmadik körben a gyöngyösi Nagy Gyuri ellen nyertem, majd a Mereszjeves Farkas Gyulával szemben, miután a megnyitásban kihagytam egy egyszerű gyalognyerést, nehéz védekezéssel megszereztem a fél pontot. Gyula egyébként 3. helyen végzett az Úttörő Olimpia országos döntőjében pár hónappal később.

Az ötödik fordulóban Morra-cselben, egy szép huszármanőverrel vertem a Mereszjeves Horváth Tamást, aki egy évvel később megnyerte a 15 éven aluliak korosztályos bajnokságának elődöntőjét.


Bármely taktikus ebben az állásban a király elleni támadásra szavazna. Kérdés persze, hogyan lehet áttörni sötét védelmét.

19.Hd2! b5
20.He4  He7?? (Tamás gyanútlan)
21.Hf6+!!

és sötét még nem adta fel, hanem Kh8-at lépett és Hxe8-at követően a 33. lépés után kapitulált. A huszár nem üthető, mert 21. ... gxf6 22.exf6 Hd5 23.Vxh6 Hxf6 24.Fxf8 Bxf8 25.Vg5+ Kh8 26.Vxf6+ Kg8 27.h6 után a matt védhetetlen.




A Morra-csellel először Papp Béla bácsi edzésein találkoztam, később Mészáros András térített át 1.e4-re és ajánlotta a sziciliai védelem ellen. Igazán jó elméleti anyagot, az 1981-es, külföldön kiadott Flesch János könyvön alapuló de bővített elemzést Horváth Imrétől kaptam 1985 tájékán. Emlékeim szerint akkoriban Ő is a Mereszjevben sakkozott.

Két verseny volt, amelyet egyik évben sem hagytam volna ki. A korosztályos elődöntőnek még nem volt itt az ideje, de az Úttörő Olimpia versenysorozata már elkezdődött. Sikerült újból eljutnom a megyei döntőbe, és ott már én rendelkeztem a legmagasabb Élő pontszámmal, így a továbbjutás - az első két hely egyikének elérése - kötelező elvárás volt.

Ebben az évben 7 fordulós versenyt rendeztek, változatlanul kevés gondolkodási időt biztosítva a versenyzőknek. A tét és a rövid játékidő rányomta bélyegét játszmáim minőségére, szerencsére az eredményességemre kisebb mértékben hatott.

Egy kezdő hatvani srác elleni győzelem után nem bírtam az akkor még csak harmadosztályú Veres Józsival (döntetlen), majd meglehetősen gyors remivel végződött a másodosztályú minősítéssel rendelkező Báder Csabi elleni partim. A továbbjutáshoz össze kellett kapnom magam, így ültem asztalhoz világossal a második legnagyobb Élő pontszámmal rendelkező Gál Sanyi ellen. Ellenfelem túlzottan szelíd felállást választott a bécsi megnyitással szemben, majd végzetes hibát követett el.

1.e4 e5 2.Hc3 Hf6 3.Fc4 Fe7 4.d3 d6 5.f4 Hbd7 6.Hf3 c6 7.0-0 0-0 8.f5?! (azonnali Ve1 a következetes folytatás, most b5 kellemes állást biztosítana sötétnek) Hb6?! 9.Fb3 Vc7 10.a4 a5 11.Ve1 (ideje volt) Hfd7 12.Vg3 Kh8 13.Fg5 f6??


Sötét magára nyitotta az a2-g8 átlót, amelyen épp egy világos futó áll...

14.Hh4!! d5 (a futó ütésére Hg6+ azonnal nyer)
15.exd5 (Hg6+ még erősebb lett volna) Fc5+
16.Kh1 Fd6 (gyorsan veszít, de nem volt már mentség)
17.dxc6 e4 (így matt lesz)
18.Hg6+!

sötét feladta, mert hxg6-ra Vh4 mattol.





Újabb győzelem következett a másik kezdő hatvani srác ellen, majd az első helyet eldöntő  rangadón előnyösebb állást rontottam döntetlenre Seres Lajossal szemben. Így nagy szükségem volt az utolsó fordulóban a teljes pontra, amelyet a vártnál könnyebben szereztem meg egy másodosztályú ellen. A versenyt Lajos nyerte, én pedig fél ponttal megelőzve Veres Józsit első alkalommal jutottam be az országos döntőbe.

Taktikus stílusomat elsősorban nem a könnyen kiszámítható kiskombinációk, hanem a mélyebb elemzést igénylő áldozatok részben számlálásból, részben intuicióból történő megjátszása jellemzi. Néhány esetben az intuició teljesen elnyomta a józan ész által sugallt értékelést, erre mutatok mostani bejegyzésemben példát.

Az 1986-os év nagyon jól indult. Második felnőtt versenyemen a mai napig legjobb egyéni eredményemet produkáltam. A kezdet parádésan sikerült. Későbbi csapattársam, Seres Lajos (ma már nemzetközi nagymester) ellen vesztett állást megfordítva nyertem, majd a második fordulóban két korábbi vereség után mattoltam Bódi Tamást. A harmadik fordulóban újra szerencsém volt, mert ellenfelem egy típus tisztáldozatos nyerést hagyott ki ellenem, és utána már nem adtam esélyt Neki. Egy másodosztályú és két elsőosztályú ellenfél után már egy mesterjelölt várt rám, és elsőre ez a kihívás még meghaladta az erőmet.

Szerencsére a vereség nem tört le, sötéttel meglehetősen bátran kezeltem a partit a következő fordulóban egy másik mesterjelölt ellen.

11. ...     0-0-0?
12. dxc5  e5
13. fxe5  fxe5?!
14. Vxd5 Fh3
15. Ve4  Bg8
16. Bf2   Vd7
17. Ha3  Fh6
18. Fxh6 Hxh6
19. Fb5  Hg4
20. Bd2? Vxd2? (Ve7! közel egál)
21. Hxd2 Bxd2
22. Vf5+? Kb8 (fehér eltéved a bonyodalmakban)
23. Vxh7?? Bxg2+ (és vesztőt húz)
24. Kf1   Bf8+? (sötét is elfáradt, és kihagyja a fonalas mattot)

24. ... Hxh2+ 25.Ke1 Hf3+ 26.Kd1 (26.Kf1 Bh2+ 27.Vxh3 Bg1#) Bd2+ 27.Kc1 Bg1+ 28.Ff1 Bxf1#
A játszma egy váratlan fordulatot követően (lógó zászló mellett elfogtam a világos vezért) döntetlen eredménnyel végződött. Inkorrekt áldozataim miatt ellenfelem simán nyerhetett volna.

A következő fordulóban édesapámmal remiztem, majd az utolsó fordulóban kiegyenlítettem negatív mérlegem Gál Sanyi ellen, és így 7 fordulóból 5 ponttal a 3. helyen végeztem.

1984-ben 22 versenyjátszmámból összesen egy végződött döntetlennel (12 győzelem és 9 vereség mellett). 1985-ben (a Szabad Föld Kupát leszámítva) 44 játszmámból csupán 5 lett remi (24 győzelem, 15 vereség mellett). Az összesített mérleg: 66 játszma, 36 győzelem, 6 döntetlen, 24 vereség, azaz a győzelmek, döntetlenek és vereségek aránya: 6:1:4.

Feltűnően alacsony a döntetlenek aránya, ugyanakkor elég sok a vereség. Ilyen esetben reális veszélyt jelent, hogy a sakkozó a vereségtől való félelmében változtat hozzáállásán és döntetlen eredményű kijátszatlan partikat produkál. Velem már korábban is előfordult, hogy hátrányosabbnak vélt pozíciókban remit ajánlottam, de akkor még alacsony volt az élő pontszámom, így elutasították ezeket az ajánlatokat.

1986-ot viszont relatíve (a várható ellenfelekhez viszonyítva) magas Élővel kezdtem (1890). Ez a pontszám valamivel magasabb volt, mint a becsült játékerőm (1800), és elég magas ahhoz, hogy egy korosztályos versenyen ellenfeleim többsége respektáljon. Nem véletlen, hogy ebben az évben volt olyan versenyem, amelyen több döntetlent csináltam, mint a megelőző két évben összesen.

Úgy gondolom, hogy fejlődésem egyik visszavetőjévé vált a döntetlenek hajszolása, ezért azt javaslom a kezdőknek, hogy feledkezzenek el a szabályok által engedélyezett, de a tapasztalatok szerzésével ellentétes döntetlen ajánlásokról.

Legalább egy éve egyesületi tagja voltam az Eger SE csapatának, édesapámmal jártam a bajnoki meccsekre (Ő játszott is), de csak nézőként aktivizáltam magam. Persze nem könnyű harmadosztályúként játéklehetőséghez jutni egy másodvonalbeli csapatban, azonban reméltem, hogy nem kell sokat várni első szereplésemre.

A bajnoki címre legesélyesebb klub otthonába, Miskolcra utaztunk, amikor kiderült, hogy egyik játékosunk nem tud eljönni a találkozóra. Persze logikus lenne azt képzelni, hogy ezek után engem ültetnek be az utolsó táblára, és persze a hiányzó játékos mögöttiek mind feljebb csúsznak. Ehhez képest a csapat egyik vezetője azt a megoldást támogatta, hogy csak tizenhárman üljünk le (akkoriban még 14 táblán folytak a küzdelmek) és hagyjuk üresen a miskolci Král Péter tábláját, mert Ő úgy is bárkit megverne azon a táblán (azt hiszem a negyediken játszott). Végül megkaptam a támogatást, de ez számomra azt is jelentette, hogy tudtam, ellenféltől függetlenül aznap nem kaphatok ki.

Indulási esélyeim nem voltak a legjobbak. Másodhúzóként (bár ez akkor épp nem volt rossz nekem) egy elsőosztályú ellen kellett az állást tartanom. Potom 410 Élő volt a különbség kettőnk között.

A francia védelmű partiban világos minimális pozícióelőnyre tett szert. Nem éreztem az e4 ponton bekövetkező csere veszélyét, ezért könnyelműen Ff4-et húztam.

15. ...     Ff4?
16. Fxe4 dxe4
17. Hfd2  Fxe3
18. Bxe3 Hb4
19. Hxe4 Hd5
20. Be1   Hf4
21. Bc1   Fc6
22. Hg5?! Vd8
23. Hxe6? Hxe6
24. Bxe6  Vd5? (Fxg2! közel egyenlő állással)
25. Bexc6? bxc6

és a megfelelő időben elhelyezett döntetlen ajánlatomat ellenfelem elfogadta. A játszma tartalmi része említésre sem méltó, de talán közvetít valamit a helyzetről. És a slusszpoént még nem is írtam le. Jagicza Pista - szintén feketével - szép partiban győzte le a "verhetetlennek" minősített Král Pétert, a csapat pedig 7-7-es döntetlennel távozott a bajnokesélyes otthonából.

Ebben az évben még egy esélyt kaptam a csapatbajnoki bizonyításra, de Peredy Feri, két vereséget követően, ezúttal legyőzött. Ezzel zárult 1985 és ezzel búcsúztatom 2007-et. Jövőre jöhet a többi év termése.

Boldog Új Évet!

1985 hozta el első felnőtt versenyen törénő részvételemet. Azokban az években élte fénykorát az Agria sakkfesztivál, melynek C csoportjában próbáltam szerencsét. Egy elsőosztályú, hét másodosztályú és egy harmadosztályú ellenfél ellen értem el 50 százalékot, mely a korábbi eredményeimmel összevetve egyértelművé tette, hogy megértem a másodosztályú minősítésre.

Erről a versenyről csak pillanatképeket érdemes bemutatnom. Az első két példában sikeresen valósítottam meg egy-egy nyerő kombinációt, míg a harmadik esetben kihagytam a győzelemhez vezető kulcslépést.


Sötéttel játszva nehéztisztjeimmel felvonultam a nyíltvonalon, már csak a védelmi falat kellene lerombolnom.

25. ...    Hc4+!!
26. bxc4 dxc4
27. Vxc4 Bxe3
28. Bxe3 Vxe3+
29. Ke1  Fxf4
30. Kf1   Vf3+ (Vh3+ pár lépéssel hamarabb mattol)

és világos feladta, mert a matt elkerülhetetlen.




Nyitott c-vonal, félig nyílt d-vonal, világos futó az a2-g8 átlón, gyaloghátrány (itt kettő is), nem emlékeztet ez a Morra-cselre? Sötét gyanutlan eprészését (Vxb2) példásan büntettem meg.

20. Fxf7+!! Kxf7
21. Vxg6+  Kf8
22. Bd2+ (Bxc6+ még erősebb lett volna)

vezért, majd a 43. lépés után játszmát nyert.






Sötéttel előnyösebb pozíciót értem el ellenfelem ellen. Világos óvatlanul g1-ről f1 vitte királyát, de a váratlanul kapott esélyt elszalasztottam és végül a partit is elvesztettem. A nyerés útja:

27. ...       Hf3!! (minimum döntő anyagi előnnyel)
28. gxf3?? Fh3+
29. Kg1     Be1+
30. Hf1     Bxf1 matt.